Az eredmény: a burgonya-napelem kombinációjú területen 2017- ben a haszon 160 százalékos lett ahhoz képest, mint a külön-külön hasznosítottakon, a forróbb és szárazabb 2018-ban pedig 186 százalék. A burgonyából még több is – 103 százalék – termett ott, ahol volt fölötte napelem, mint ahol nem, a napelemek hasznosultsága pedig elérte a 83 százalékot. A magyarázat könnyen belátható: a forróságot kevéssé kedvelő burgonyának még jót is tett, hogy a nap egy részében árnyék fedte, egyszersmind az öntözővizet jobban hasznosította. Mivel azonban a napot természetesen ez a zöldség is igényli, a napelemeket ritkábban kellett telepíteni – ez a magyarázata a némileg kevesebb elektromosság termelődésének. Ugyancsak 3 százalékkal volt nagyobb a búza hozama, a zelleré pedig 12-vel. Egyedül a lóhere nem hálálta meg a részbeni árnyékolást: a napelemek alatt 8 százalékkal termett kevesebb, mint a referenciaterületen. De ne felejtsük: közben e növény fölött is termelődött elektromosság, tehát a terület kihasználtsága itt is jócskán nőtt, írta a szabadfold.hu.

Az eredmény összességében annál is örvendetesebb, mivel a mezőgazdaságban is kezdenek megjelenni a teljes mértékben elektromos meghajtású erőgépek. A gazdák tehát úgy tudnak a jelenleginél nagyobb hozamot elérni a földjeiken, hogy közben a járműveik hajtóanyagát is megtermelik. Rohamosan közeledik az ideje, amikor új kifejezéssel gazdagodik a szótáruk: agrofotovoltaikus hasznosítás.

„A legutóbbi évek pozitív fejleményei, nem utolsósorban az egyszerűsödő szabályozások és a kedvezőbb megtérülés azt jelentette, hogy Svédországban nagyon kedvezővé váltak a feltételek a napelemekbe történő befektetések számára” – ismertette Jonas Carlehed, az Ikea Csoport Svédországban dolgozó fenntarthatósági vezetője.

Az utóbbi két évben a svéd kormány kedvezőbbé formálta a napenergiával kapcsolatos szabályozásokat, és több alkalommal is növelte a háztetőre szerelhető napelemek után járó kedvezményeket. Az Ikea azt közölte, hogy tárgyalásokat folytat a jövőbeli beszállítókkal és partnerekkel a Svédországban kínálandó Solstrale ajánlat kapcsán. A megfelelő partner megtalálása segíthet a Németországban felmerült esethez hasonló problémák elkerülésében, ahol a fogyasztóvédelmi szervezet, a Verbraucherzentrale NRW álláspontja szerint az a napelem ajánlat népszerűsítését szolgáló hirdetési kampány félrevezető, nem eléggé egyértelmű az Ikea szerepét, és partnere, a Solarcentury Microgen (Germany) GmbH szerepét illetően.

Ambiciózus tervek

Nyilatkozatában az Ikea még hozzátette, hogy tervezi a Solstrale értékesítések valamennyi piacán történő bevezetését 2025-ig. „Segíteni szeretnénk vásárlóinkat abban, hogy otthonukban megtermelhessék saját megújuló energiájukat, ami kedvező a klímának és a pénztárcájuknak egyaránt” – jelezte a vállalat. Az Ikea Svájcban és az Egyesült Királyságban is értékesít napelem modulokat. A Signe Antvorskov Kraggal – az Ikea otthoni napenergia ágazatának globális fejlesztési vezetőjével nemrégiben készült interjúban – a pv magazine szerkesztője, Becky Beetz beszélgetett a lapos csomagolásáról ismert Ikea fotovoltaikus üzleti modelljéről, írta az mnnsz.hu.

A BfN a dokumentumban rámutatott, hogy a megújuló energiás beruházások egyrészt hozzájárulnak a földterület felhasználásának és a tájképnek a megváltozásához, másrészt komoly kockázatokat hordoznak magukban bizonyos növény- és állatfajok, illetve azok élettere szempontjából. Jelenleg például megfigyelhető, hogy a megújuló energiák termelése egyre inkább a természetben, például erdőkben vagy zöldterületeken valósul meg. A hivatal elnöke úgy vélte, hogy pont ezeken a területeken kellene a hatékony technológiákra és a gondos helyszínválasztásra fókuszálni, s ezzel párhuzamosan – az eddiginél sokkal nagyobb mértékben – a meglévő városi tetőfelületeken kellene felszerelni a napenergiás rendszereket. A körültekintő intézkedések elősegíthetik, például a szélerőmű-parkok környékén, a növény- és az állatfajok védelmét, illetve hozzájárulhatnak a konfliktusok elkerüléséhez és minimalizálásához.
Ezenkívül fontos az is, hogy a jövőbeli megújuló energiás létesítmények ne csupán hatékonyak legyenek, hanem minél kevésbé hassanak az emberekre és a környezetre. A jövőbeli nap- és szélenergiás létesítmények tervezésekor és megvalósításakor az eddiginél sokkal jobban kell figyelni arra, hogy azok illeszkedjenek a tájképbe. Ezekbe a folyamatokba bele kell vonni az állampolgárokat és teljes mértékben figyelembe kell venni a környezetvédelmi szempontokat is.

A Terrán ebben a hármasságban gondolkodott kezdettől fogva, és ezt a pontot kellett elérnie a terméknek, ahhoz, hogy most piacra kerülhessen. „További nagyon fontos szempont volt, hogy a Generon a Terrántól megszokott szinten biztosítani tudja a tetőcserepek hagyományos funkcióját, az épületek védelmét is.” A Terrán számára kiemelt cél volt az is, hogy a napelemes tetőcserép megvásárlása belátható időn belül megtérüljön a vevőnek, akárcsak az, hogy esztétikus legyen.

Akár bevételt is termelhet a háztartásoknak

Az ügyvezető mindazonáltal az egyik legfőbb eredménynek azt tartja, hogy az eddig passzív tetőnek aktív szerepet adnak. Az így létrejött energia egy része felhasználásra kerül, másik részét visszatáplálják az áramellátó hálózatba. Utóbbi azért fontos, mert évente egyszer a háztulajdonos egy szaldóelszámolást kap az áramszolgáltatótól. „Ekkor megnézik a felhasznált és a visszatáplált energia éves egyenlegét. Többlet esetén a szolgáltató fizet, ha pedig túlfogyasztottunk, akkor a különbözetet kifizetjük.” Gódi Attila hangsúlyozza, ez a lakosság számára egy rendkívül kényelmes és rugalmas megoldás. Az ügyvezető arra is kitér, hogy egy családi ház tetején a szükséges tetőcserepek 10-15 százalékának kell napelemes terméknek lennie, ami 2-300 ilyen cserepet jelent. Ez a megoldás egy három-négy tagú család éves energiaigényét képes fedezni.

Amennyivel drágább, legalább annyival esztétikusabb

Miután a megújuló energiaforrások iránti kereslet egész Európában nagyon jelentősen növekszik az új építésű házaknál, a Terrán hosszabb távon nem csak a magyar piacban gondolkodik a napelemes tetőcserép esetében. „Cégünk jelen pillanatban kilenc országban értékesíti a termékeit, és máris elmondható, hogy a külpiacról is érdeklődnek a Generon iránt. Ennek egyik legfontosabb jele, hogy a napokban Szlovákiában a Construmának megfelelő Coneco kiállításon is díjat nyert a Generonnal a Terrán helyi cége.”

Gódi Attila elismeri, a Terrán napelemes tetőcserepe jelenleg egy magas értékű prémium terméknek számít. „Nem olcsó, de nem elérhetetlen az ára. Ha egy hagyományos napelemes rendszerhez hasonlítom, akkor előbbi 2-2,5 millió forintból jön ki, a mi rendszerünk pedig 3 millió forintba kerül. Ugyanakkor a Generon-tetőcserepekkel történő megoldást esztétikailag nem lehet összehasonlítani a napelemekkel. Emiatt ez az fél-egymillió forintos árkülönbség sokak számára elfogadható lehet.”

Az automatizálás még csökkentheti az árat

Ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, hogy egyelőre csak az első sorozatokat gyártják a Generonból. Ahogy a gyártási mennyiséget, ezzel együtt a mérethatékonyságot és az automatizáltságot növelik, úgy fognak csökkenni az árak is. „Ez a folyamatos árcsökkenés egyébként általánosan jellemző a fotovoltaikus rendszereknél, amit jól mutat, hogy az elmúlt 30 évben az üzembehelyezési költségük a századrészére esett vissza.”

A Terránnak jelenleg egy speciális gyártósora van a Generon előállítására. „Ebben már jelenleg is félvezető-, lézer- és robottechnológiáról beszélhetünk. Viszont még nem rendelkezünk teljesen automatizált gyártósorokkal, tehát vannak a gyártásban manuális részfolyamatok.” A viszonyítási alapot az adja, hogy a Terrán a tetőcserépgyártást emberi kéz érintése nélkül, nagy hatékonysággal, hatalmas volumenben végzi, eközben a megfelelő minőséget is biztosítva, írta a magyarepitok.hu.

A tető az épület koronája!

A vizsgálatok szerint a magyar fejlesztésű napelemes tetőcserép lényegében ugyanazt a teljesítményt nyújtja, amit a napelemek. „Egy család éves energiaszükségletét képes fedezni egy 24-25 négyzetméternyi felület által.” A mai építőiparban ugyanakkor egy nagyon komoly előnyt jelent, hogy a felhasználó egyetlen projektben kap új tetőt és napelemet a házára. Ezáltal nem kell két külön beruházásban adminisztrációs, pénzügyi erőforrásokat megmozgatnia, kivitelezőket kerítenie; mindez sok időt takarít meg. Gódi Attila egy további szempontot is megfogalmaz. „Lehet, hogy ez szakmai ártalom, de mi úgy vagyunk vele, hogy számunkra a tető az épület koronája. Amikor egy új épület szép új tetőjére kihelyezünk egy napelemet, az esztétikailag mindig megkérdőjelezhető, ráadásul kilyukasztják a tetőt, csorbítva a vízzáró funkcióját.”

A Terrán elsőként vált három gyártósorra Magyarországon

A Generon a visszhangja alapján már eddig is jelentős presztízsnövekedést hozott a Terrán számára, azonban Gódi Attila hangsúlyozza, hogy nem marketing céllal fejlesztik a terméket. „Határozottan hiszünk benne, hogy ez egy igazán komoly kereslettel rendelkező, valós tömegtermék lesz a jövőben. Ehhez ugyanúgy önmagában is sikeressé és nyereségessé tud válni, mint bármelyik más termékünk, melyekből összességében tavaly 60 millió darabot gyártottunk.” A 99 éves múltra visszatekintő magyar vállalat számára nem csupán a Generon piacra dobása miatt jelentős az idei év. Április végén Kunszentmiklóson leteszik az alapkövét a cég új gyártóüzemének. „A terv szerint a gyár az év végére elkészül, ezzel megpróbáljuk orvosolni az iparág kapacitáshiányát” – árulja el Gódi Attila. Hozzáteszi, ezzel a Terrán lesz az első gyártó Magyarországon, akinek három gyártósora lesz, ami nagyban megnöveli a cég rugalmasságát. „Erre annak a tükrében is szükség van, hogy a felmérések szerint ma minden második magyar azt tervezi, hogy áldozni fog a lakókörülményeinek a javítására.”

Hatalmas fegyvertényt vihet véghez a magyar cég

A beszélgetés végén az ügyvezető egy tágabb szemléletű helyzetelemzésre is vállalkozott. „Az én vízióm szerint a tetők hagyományos passzív funkciója teljesen át fog alakulni. Az elmúlt száz évben centrális erőművek épültek, melyek egy viszonylag bonyolult rendszeren keresztül osztják szét a villamosenergiát.
Ezzel szemben a villamos energia helyi megtermelése egy új szisztémát fog kialakítani, és óriási távlatokat nyithat meg. Elég arra gondolni, hogy ma az áramszámla felét az áram elosztásának költségei teszik ki a központosított elosztórendszer miatt.” Gódi Attila hozzáteszi, a jövőben a verseny a felületekért lesz, miután egy szolárerőműnek ötszázszor több felület kell, mint egy atomerőműnek. „A szabad felületek ugyanakkor rendelkezésre állnak az épületeken, ami hatalmas lehetőségeket jelent. Mindazonáltal a dolog lényege, hogy az ezt kihasználó napelemes tetőcserepet eddig senki nem tudta gazdaságosan megvalósítani. Ha ebben a Terrán a világon elsőként tud sikeressé válni, az óriási fegyvertény lesz!”

Öcsöd egyebek között ezzel a fejlesztéssel nyerte el egy hónapja az Energiahatékony Önkormányzat címet. A község évek óta módszeresen valósítja meg az energiahatékonyságot javító és a megújuló energiaforrásokra épülő beruházásait, melynek csak egy része az említett napelempark. Korábban gázról pelletfűtésre álltak át, korszerűsítették a közvilágítást és felújították az idősek otthonát. A további fejlesztésekről szólva Molnár Bálint elmondta: befejeződött a Veresházi külterületi mezőgazdasági út felújítása is. A munkálatokra kilencvenmillió forintot nyert az önkormányzat, mely az összköltség kilencven százalékát fedezte, írta a szoljon.hu. Az útfelújítás célja az volt, hogy a környéken lévő tanyákat és mezőgazdasági területeket jó minőségű úton lehessen megközelíteni. A felújított, aszfaltos út hossza majdnem kettő kilométer hosszú volt. A polgármester szerint az érintett útszakasz a helyi gazdasági szereplőknek is kedvez, mert új szállítási és közlekedési lehetőséget jelent. Ez remélhetően a helyi gazdaságra is pozitív hatással lesz – reménykedik Molnár Bálint.